GREEN STORY A Green Day története   Egy Californiai városban, Berkely-ben, két fiatal zenész, Billie Joe Armosrong és Mike Dirnt elhatározzák, hogy alapítanak egy punk-rock bandát, amit Sweet Children-nek neveznek el. Első fellépéseik a „The Skene” nevű helyen történnek. Ez után a banda a Rod’s Hickory Pit-ben zenél (itt dolgozott BJ anyja pincérnőként) esténként, jelentősen rontva az étterem látogatottságát. Ebben az évben Mike anyja  Santa Rosába költözik, de a fiú úgy dönt, barátjával, BJ-vel marad és kibérli az énekes anyja házában az egyik szobát. Hogy fizetni tudja az albérletet, Mike a gimi mellett dolgozik, úgyhogy csak esténként (éjszakánként) tudtak pródálni. Nem sokkal később egy West Oakland-i házba költöztek. (A házváltás ihlette a „Welcome to Paradise” c. számot) 1989-ben a kettes úgy dönt, komolyan foglalkozik tovább a zenével. Csatlakozik hozzájuk Al Sobrante (John Kiffmeyer), kitűnő dobos, ki már több bandában is dobolt. Mike-Billie-Al Ebben az évben publikálják első albumukat, ami a 1.000 Hours címet viseli. Elég nagy sikert aratnak, tekintettel arra, hogy három kiskorúról van szó. A lemez kiadása annak tudható be, hogy a tagok két héten keresztül zaklatták a Lookout! Records igazgatóját, míg az beleegyezett a piacra dobásba. Az első komolyabb koncertük nem túl sikeres, az eső eláztatja a nézőket, így a trió 12 fő előtt zenél. Ez a balszerencse nem töri le főhőseinket, egy évvel később kiadják a 1.039/Smoothed Out Slappy Hours című lemezüket. A borító A lassan 18 évessé cseperedő Green Day tagok elé fontos döntés tárul: Dolgozni, egyetemre menni, vagy követni álmukat. Al Sobrante továbbtanul, míg Billie Joe és Mike úgy döntenek, Green Day maradnak. (BJ: „A világ egyik legpocsékabb dolga kötelező olvasmányokat olvasni!”). Igaz, a gimnáziumban több időt töltött büntetésben délutánonként, mint otthon, az énekes mindig jó tanulónak számított. 1990-ben a két megmaradt tag egy nyári turnét tervez, így újra felmerül a dobos problémája. A Lookout! Records segítségével megismerik Tré Cool-t, aki végül az együttes oszlopos tagjává válik. Tré Két évvel később publikálják a Kerplunk című lemezüket. Ez az album vegyes, régebbi dalokat tartalmaz, különböző a srílusuk is. Pl. a 2.000 Lights Year Away egy lassú, szomorú szám, míg a Dominated Love Slave egy tipikus Green Day szám (amiben Tré-t is hallhatjuk énekelni). Emlékezetes ezen album turnéja. Tré Cool apja fél amerikán keresztül fuvarozta őket, egy bérelt kisbusszal… 1993-ban szerződést kötnek a Reprise Records-al. Billie Joe így nyilatkozik a pillanatról: „Mikor eljutottunk odáig, hogy aláírjuk a szerződést, folyton azt kérdeztem magamtól, hogy épp egy jó üzletet kötök, vagy életem legnagyobb hibáját követem el.” (Ha egy punk banda eladja magát egy lemezcégnek,  sokan alábecsülik, tömegzenének titulálják őket) Úgy tűnik, nem döntöttek rosszul, 1994-ben kiadták Dookie című CD-jüket. Ez az abszolút sikert jelentette a Green Day-nek. Az Mtv segítségével európába is eljutott a lemez, hosszú hónapokon keresztül vezették vele az amerikai toplistákat. Említésre méltó a „Woodstock-i eset”, ’94-ben, ahol egy koncert keretében lezajlott a legendás „sárcsata”.   1995-ben 11 millió páldányt adtak el Dookie-ból, majd a Grammy díjon megnyerik a Best Alternatív Music Performance . Felmerül a kérdés, mit is jelent az, hogy Dookie? „Dookie azt jelenti, kaka”-hangoztatja Mike-„Ha dookie-t tudsz mondani, még nem nőttél fel!” J.   Insomniac, (*álmatlanság) 1996 tavaszán kerül a boltokba, kb. 2 millió Cd-t adnak el belőle. *(„A világ legrosszabb dolga az alvás hiánya!” –mondja BJ, ki első fia csecsemőkorában, saját bevallása szerint, nem aludt hetekig, ez ihlette a lemezt). 1997-ben kijön Nimrod (80.000 kópia, ami nagyon kevés, a korábbi sikerekhez képest). A leghíresebb szám, a Hitchin’A Ride (lágy hegedű játékkal kezdődő, aztán hosszú „SHIT!”-be torkolló sláger), sokáig tartja a legjobb rock dal címet az amerikai Mtv-n. Hitchin’A Ride Ezen az albumon van a Good Riddance (Time of Your Life) c. szám, ami elüt a Green Day szokványos, hagyományosnak mondható dalaitól. Egy szál gitáron játszott, lassú lírai dal. Ezt a darabot BJ önhatalmúlag tette az albumba, mivel először a másik kettőnek nem tetszett. (BJ: „Nem tettem volna egy ilyen dalt Nimrodra, de lehetőségem volt valami újat, mást csinálni.”) Ezen album turnéja sokkal „profibb”, mint az előzőek, sokak szerint a Green Day a legjobb Live együttes. Sajnos a tour nagyon hosszúra sikeredett, zenészeinknek elegük lett a sok föllépésből. Mikor vége lett, a tagok úgy döntöttek, pihenő időt engednek maguknak, ami végül három hosszú évre nyúlt. A zenészek így írják le ezt az időszakot: „Billie Joe másodszorra is papa lett, közben megpróbálta ledolgozni a Nomrod-turnén felszedett kilókat, megnyitották az Adeline Records-t és Mike egy hónapon keresztül az ágyat nyomta, egy koponyarepedés miatt. („A Third Eye Blind nevű együttes énekese fejbe vágott egy üres sörösüveggel!”) 2000-ben publikálják Warningot, ami nem számít egy sikeres albumnak. Az együttes tagjai lassan felnőnek, számaik komolyabb témákat érintenek, ez nem tetszik közönségüknek. Ezek után kiadták az International Superhits-t, válogatásalbumukat. Ezzel egy időben az International Supervideos-t, ami egy DVD/VHS gyűjtemény a Green Day összes klippjével.   2004-ben piacra kerül az American Idiot*. Ez a punk-rock operának is nevezett sikeralbum a modern amerika, sőt, a modern világ nagy problémáit taglalja, meglehetősen módon. Íme, egy tökéletes sikerstory, ami bizonyítja, hogy egy teljesen mindennapi szituációból is a világ tetejére lehet jutni.