Fordítás: Próbálom megérteni magamat ezen a kibaszott hosszú busz utazáson…

Állapotom: elmélkedő ;)

Szóval éppen a buszon ülök, gépelem be ezt az egészet és azon gondolkozok, hogy milyen szerencsés is vagyok valójában. Szinte minden nap gondolkozok ezen, azon, hogy mi lett volna, ha nem jelentkezek a Reprise-ba, ha egy teljesen más dobost kaptunk volna Tré helyett, ha John nem hagyja el a bandát és ha Mike-al nem találkoztam volna soha az életben. Elég rémisztően hangzik, nem tudnám elképzelni magam, hogy mást csináljak kivéve ezt. Persze, hogy vannak idők , amikor sokkal inkább lennék otthon a turnék helyett, mert hiányzik a feleségem és a gyerekek, de azért vagyok itt, ezen a földön, hogy ezt csináljam. Teljesen biztos vagyok benne, hogy Isten így tervelte ki nekem ezt az egészet: hogy zenéljek, hogy hiányoljam a feleségem és, hogy néha ezeken sajnálkozzak.  Nem tudok megpróbálni leírni bármit is értelmesen, de azt hiszem ez azért van, mert itt ülök ezen a kibaszott buszon…13 órája!!!

Sokszor van az, hogy arra gondolok, hogy feladom ezt az egészet. Tudom, hogy Mike és Tré is szoktak ezen gondolkozni, beszéltünk már erről. De valójában sosem jutottunk még el eddig, mert egy héttel később úgyis újra együtt lennénk. Túl hosszú ideje csináljuk már .Nem tudsz feladni valami olyasmit, amit az elmúlt 16 évben folyamatosan csináltál. Minden hiányozna: az, hogy a színpadon vagyok minden este a legjobb barátaimmal és a legfantasztikusabb  embereknek játszunk a földön.

Ez nem nagyon megy sehova, csupán csak véletlenszerűen gépelem a gondolataimat.

A célom az, hogy legközelebb vmi értelmeset próbálok ide írni.

Flóra